Védjegy ügyvédi iroda – ABK LAW
Mivel foglalkozik egy védjegy ügyvéd? Hogyan zajlik egy védjegy bejelentése? A Dr. Krajnyák & Társa Ügyvédi Iroda rendelkezésére áll!
Forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken, ha bővebben tájékozódna a védjegy szabadalom átruházásáról vagy a védjegy bejegyzés áráról!
A védjegy jelentése és a védjegyoltalom előnyei: ügyvédeink segítenek
Mi az a védjegy? A Dr. Krajnyák & Társa Ügyvédi Iroda segít tisztázni az alapfogalmakat!
Szinte minden üzleti vállalkozásnak van valamilyen neve, logója, de nem mindegyiknek van erre a megjelölésre védjegye, ténylegesen kézzel fogható oltalma. Pedig fontos lenne, hogy legyen.
Az üzleti életben használt márkanevek, logók, megjelölések olyan árujelzőnek minősülnek, amelyekről az adott céget a fogyasztók, üzleti partnerek felismerik a piacon és amelyekkel a cég megkülönböztetheti magát másoktól, azonosítja önmagát, a termékét, szolgáltatását.
Ezért a védjegyoltalom versenyelőnyt jelenthet a konkurens cégekkel szemben, és fontos részét jelenti a cég marketing és reklám tevékenységének.
Védjegybejelentés és márkanév levédése
A védjegybejelentés már csak azért is fontos, mert védjegyet nem csak „l’art pour l’art” szerez valaki, hanem ha valaki „levéd” egy adott nevet, márkát, ábrát, akkor a bejelentőnek azt is meg kell mondania, hogy a védjegyoltalmat milyen áruk és szolgáltatások tekintetében kéri. Az árujelzők a védjegybejelentési eljárás eredményeként kapnak védjegyoltalmat.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény preambulumának jogi megfogalmazása szerint „A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról alkotta ezt a törvényt”.
A szigorú jogi definíció szerint védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely egyrészt alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól és az olyan módon ábrázolható, hogy egyértelműen és pontosan meg lehessen határozni az oltalom tárgyát. Vagyis azt, hogy mit szeretne a tulajdonos a védjegyoltalommal védeni.
Mint általában a jogi definíciók esetében, itt is minden szónak jelentősége van.
Grafikailag ábrázolható védjegy bejelentése
A védjegy korábbi definíciója úgy hangzott, hogy a grafikailag ábrázolható megjelölés alkalmas védjegy bejelentésére. De mit jelent az, hogy megjelölés, ráadásul grafikailag ábrázolható megjelölés?
A nyilvánvaló válasz az, hogy amit le tudunk rajzolni, papírra tudunk vetni. Valójában ez a grafikailag ábrázolható megjelölés az, amire laikusként, mint védjegyként gondolunk, tipikusan ilyen lehet valamilyen
- szó vagy szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is;
- betű, szám;
- ábra, kép;
- sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
Az élet azonban egyre bonyolultabb és folyamatosan változik, nem biztos, hogy csak egy logóról ismerjük fel egy cég áruját vagy szolgáltatását. Léteznek szokatlanabb, ritkább, illetve új típusú védjegyek is, ilyen például a
- szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
- hang;
- mozgást megjelenítő megjelölés;
- pozíciómegjelölés;
- multimédia-megjelölés;
- mintázat; valamint ezek kombinációja.
Védjegy ügyvédként a megkülönböztető képességről
Védjegyügyekkel naponta foglalkozó ügyvédi irodaként szót kell ejtenünk a megkülönböztető képességről.
Mikor alkalmas egy védjegy arra, hogy megkülönböztesse az árut (vagy szolgáltatást) mások áruitól vagy szolgáltatásától? Vagyis mikor van megkülönböztető képessége?
Akkor beszélhetünk megkülönböztető képességről, ha a védjegybejelentés tárgyát képező megjelölés lehetővé teszi, hogy a fogyasztó ne tévessze össze az adott árut vagy szolgáltatást mások árujával vagy szolgáltatásával.
- Ha például Adidas edzőcipőt akarok venni, akkor tényleg olyan cipőt vegyek, amit az adott német cég gyárt, és véletlenül se keverjem össze az amerikai Nike cipővel. Szerencsére ezek nagyon különböző megjelölések, jól megkülönböztetik az adott árukat, nem áll fenn köztük hasonlóság, így az összetéveszthetőség veszélye is kizárható.
- Ugyanakkor, ha a kinézett edzőcipőn az lenne, hogy Adidos… Akkor ugye már nem lenne ennyire egyértelmű a helyzet.
Nyilvánvalóan akkor sem alkalmas az adott megjelölés megkülönböztetésre, ha valamilyen általánosan használt kifejezésből áll. Senki ne akarja a maga számára levédeni védjegy ügyvéd segítségével azt, hogy „finom”, „jó”, „szék” vagy „asztal”, esetleg „kenyér” mert ezek a kifejezések nem alkalmasak arra, hogy világosan megkülönböztesse a termékeket mások termékeitől.
A védjegytörvény ezen rendelkezésének lényege: mi nem részesülhet védjegyoltalomban?
A védjegytörvény 2. § (2) bekezdése azt mondja, hogy nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha
a) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;
b) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;
Ez a jogszabályhelyi rendelkezés elég egyértelműnek tűnik, de nem feltétlenül az! A Dr. Krajnyák & Társa Ügyvédi Iroda védjegyjogászai munkájuk során gyakran tapasztalják, hogy a védjegybejelentéssel szemben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kifogást támaszt és a bejelentési eljárás során azt meg kell védenünk a hivatali aggályokkal szemben.
Magyar védjegy példák: mikor (nem) lehetséges a védjegy használata?
- Inkább kisebb magyar vállalkozásokra jellemző, hogy az üzlet beindítása során még nem gondolkodnak márkanévben, védjegyben, csak annyi van a cégérre írva, hogy cipész vagy pék.
- Például azt írják, hogy „Szabi a pék”, vagy „Pékműhely”. Egyik kifejezés sem sajátítható ki, mégis ma Budapesten mindenki tudja, hogy kire gondoljon, ha meghallja ezeket a kifejezéseket. Nem biztos, hogy sikerül ezekre kizárólagosságot szerezni, de elképzelhető, hogy egy idő után, a használat révén egy megjelölés megszerzi a megkülönböztető képességet és alkalmas lesz arra, hogy az azt használó személy a maga részére azt védjegyként lajstromoztassa.
Sikeres nemzetközi és magyar termék védjegybejelentés a Dr. Krajnyák & Társa Ügyvédi Irodával
A Dr. Krajnyák & Társa védjegy ügyvédi iroda számos alkalommal sikerrel járt el egy-egy megjelölés védjegyként történő lajstromozása érdekében, amikor azt a Hivatal először elutasította és azon a véleményen volt, hogy az nem kaphat védjegyoltalmat.
Munkánk fontos része, hogy segítünk nemzetközi és magyar ügyfeleinknek megtalálni az iparjogvédelmi szempontoknak is megfelelő megjelölést, ami aztán védjegyoltalomban részesülhet és a vállalkozás könyveibe, ezközei közé bekerülhet. Ez a közös munka a branding folyamat része.
Szerencsés helyzetben ügyfeleink már a tervezés szakaszában eljutnak hozzánk és a kreatív, marketing csapattal együtt tudunk a termékfejlesztésen gondolkodni, közösen zajlik a márkanév kidolgozása védjegy ügyvédekkel. Amíg a kreatív csapat hozza a marketing ötleteit, addig mi azokat a jogi oltalmazhatóság tekintetében tudjuk véleményezni.
Védjegybejelentés ügyvédeink segítségével, bárhol a világon: uniós és nemzetközi védjegy
Az iparjogvédelmi jogok territoriális jogok, ami azt jelenti, hogy kizárólag az adott földrajzi területen érvényesek. Tehát egy magyar védjegynek az oltalma kizárólag Magyarország határain belül biztosít oltalmat, külföldön ez az oltalom nem létezik. Az ország határain kívül harmadik személyek akár a védjegyünkkel azonos megjelölést is használhatnak, oltalom hiányában semmit nem tehetünk.
Egy sikeres vállalkozás általában eljut addig, hogy termékeit, szolgáltatásait külföldön is értékesítse. Amennyiben egy vállalkozás külföldön is szeretné márkanevét, védjegyét levédeni, akkor a külföldön is érvényes védjegyet kell szereznie.
A Dr. Krajnyák & Társa védjegy ügyvédi iroda elektronikus úton közvetlenül eljár az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) előtt, de megbízható külföldi partnereink közreműködésével a világ bármely országában tudunk nemzetközi védjegybejelentést tenni.
Bővebb információért látogassa meg Nemzetközi és Uniós védjegy aloldalunkat!
Miért válasszam a Dr. Krajnyák & Társa védjegy ügyvédi iroda szakértő csapatát?
Ügyvédi irodánk a védjegy lajstromozását követően is ügyfeleink rendelkezésére áll további jogi érdekképviselettel, azaz – igény szerint – figyelemmel kísérjük mások hasonló védjegybejelentéseit (védjegyfigyelés), fellépünk a védjegybitorlással szemben, valamint felszólalást nyújtunk be későbbi hasonló, jogsértő védjegybejelentések ellen.
Nagyon fontosnak tartjuk annak tudatosítását, hogy a védjegyoltalom megszerzését követően célszerű monitoring szolgáltatást igénybe venni, annak érdekében, hogy értesüljünk arról, ha valaki később egy olyan megjelölésre szeretne oltalmat igényelni, ami hasonlít a védjegyünkre. Ez kicsit olyan, mint a lakásba felszerelt riasztó rendszer. Jelez, ha valakik egy ütköző megjelölésre szeretnének védjegyoltalmat szerezni.
Mert az a tény, hogy sikeresen megszereztük a védjegyoltalmat, nem jelenti azt, hogy egy konkurens cég ne tehetne egy igen hasonló bejelentést. Persze mi a védjegyünk birtokában elsőbbséget élvezünk, hiszen korábbi jogaink vannak az adott megjelölésre, de ezt a jogot érvényesíteni is kell. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha tisztában vagyunk azzal, hogy harmadik személyek milyen logókra kívánnak oltalmat szerezni.
Büszkék vagyunk arra, hogy ügyfeleink többségénél tevékenységünk nem ér véget a védjegy lajstromozásával, hanem közreműködünk a védjeggyel kapcsolatos hasznosítási (licencia) és egyéb szerződések kidolgozásában, a védjegyportfólió kezelésében is.
Forduljon bizalommal védjegy ügyvédeinkhez!
