Jogérvényesítés – Dr. Krajnyák & Társa Ügyvédi Iroda
A jogszerzés során felmerülő problémák / Iparjogvédelem / Védjegybitorlás
Az iparjogvédelmi jogok lajstromozásának folyamán nem szokatlan, hogy valamilyen vitára kerül sor.
Az európai uniós védjegybejelentések általában 20 százalékával szemben érkezik felszólalás. A Dr. Krajnyák & Társa ügyvédi iroda gyakran lát el képviseletet mind a felszólalói, mind a védjegybejelentői oldalon.
Forduljon bizalommal jogi szakértőinkhez!
Felszólalás védjegybejelentés esetén
A felszólalási eljárás egy olyan jogi eljárás, amely a védjegybejelentésti eljárást kísérheti. Mind a magyar, mind az európai uniós védjegybejelentési eljárás során, a hivatali, feltétlen (abszolút) kizáró okokra való vizsgálatot követően a védjegybejelentés meghirdetésre kerül, melyet követően azzal szemben harmadik személyek felszólalást nyújthatnak be.
- A felszólalási eljárás során a felszólaló fél írásban jelezheti az illetékes szellemi tulajdoni hatóságnak (SzTNH vagy EUIPO), hogy az általa megjelölt védjegybejelentéssel kapcsolatban fenntartásai vannak. A felszólalás alapját jellemzően az képezi, hogy a felszólalónak van egy korábbi védjegye, amiről azt gondolja, hogy a megjelölések hasonlósága és a védjegyekkel érintett áruk és szolgáltatások hasonlósága miatt az összetéveszthető a későbbi védjegybejelentéssel; vagyis álláspontja szerint az ő korábbi védjegyét és a későbbi védjegybejelentés egymással összetéveszthető és nem szeretné, hogy mások a későbbi védjegyet összetéveszthessék az ő korábbi védjegyével.
- A felszólalás benyújtásának határideje a védjegybejelentés meghirdetésétől számított 3 hónap. A felszólalónak részletesen indokolnia kell, hogy milyen korábbi jogokra hivatkozik, miért tekinti összetéveszthetőnek a korábbi védjegyét a későbbi védjegybejelentéssel.
Védekezés egy felszólalással szemben, a védjegybejelentés megvédése – ügyvédeink ebben is tudnak segíteni
A védjegybejelentőnek természetesen lehetősége van vitatkozni a felszólalói érveléssel. Akkor is tudunk ilyen esetben támogatás nyújtani, ha a védjegybejelentés megtételében ügyvédi irodánk nem járt el képviselőként. Lehet, hogy a felszólalás nem is megalapozott, fontos tudatosítani, hogy önmagában a védjegybejelentéssel szembeni felszólalás nem jelenti azt, hogy ne szerezhetnénk védjegyoltalmat. A felszólalási eljárás során nem szokatlan, hogy a felszólaló és a védjegybejelentő egymással megállapodik, koegzisztencia megállapodást írnak alá és egyezséggel zárják le a jogvitát. Ha erre mégsem került sor, akkor végül a hivatal dönt a felszólalással kapcsolatban, annak helyt adhat a védjegybejelentés teljes vagy részleges elutasításával, de lehet, hogy a felszólalást fogja elutasítani, mely esetben a védjegybejelentést lajstromozza.
- Egy magyar védjegybejelentési eljárásban a hivatali döntés megváltoztatását a Fővárosi Törvényszéktől kérhetik a felek, de a bíróság elsőfokú döntése sem lesz feltétlenül végleges, mert azzal szemben bármelyik fél a Fővárosi Ítélőtábla előtt fellebbezést nyújthat be.
- Egy EU védjegybejelentés esetében az elsőfokú döntéssel szemben az EUIPO Fellebbezési Tanácsához fordulhatunk, majd ezen döntéssel szemben az Európai Unió luxemburgi bírósága előtt kérhető jogorvoslat.
Irodánk gyakran lát el képviseletet mind a felszólalói, mind a védjegybejelentői oldalon.
Védjegy törlési eljárás
Természetesen egy megszerzett védjegy sem kőbe vésett, elidegeníthetetlen jog.
- A védjegy törlési eljárás is kérhető, ha a védjegy lajstromozására jogellenesen került sor.
- Ha pedig valaki nem használja a védjegyét, akkor a használat elmulasztása miatt egy külön eljárásban kérhető a védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítása. A használat hiánya miatti vagy törlési eljárások jellemzően valamilyen védjegybitorlási, vagy felszólalási eljáráshoz kapcsolódnak.
Védjegybitorlási per indítása ügyvédeink támogatásával
Láthatjuk, hogy önmagában a védjegyoltalom megszerzése sem feltétlenül egyszerű eljárás, de a védjegyoltalom által biztosított jogaink érvényesítése talán még ennél is bonyolultabb.
A vállalkozások, a bejelentők azért szereznek védjegyoltalmat, hogy azzal valamilyen kizárólagos jogot szerezzenek a maguk számára. Nagyon fontos, hogy megszerzett védjegy egy “jó” védjegy legyen, széles oltalmi körrel, hogy azt egy jogvitás helyzetben, például védjegybitorlási perben vagy felszólalási eljárás során jól lehessen érvényesíteni.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ezért a védjegye alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki a védjegyével azonos, vagy ahhoz hasonló megjelölést használ.
Ez a védjegybitorlási per.
A védjegybitorlás kártérítési per egy meglehetősen hatékony jogérvényesítési eljárás.
- A bíróságnak „mindössze” abban kell döntenie, hogy az alperes által használt megjelölés összetéveszthető-e a felperes védjegyével a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.
- Ebbe az esetbe az is beleértendő, ha a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják.
Más szellemi tulajdont érintő jogérvényesítési eljárások; jellegbitorlás, üzleti titok megsértése
A Dr. Krajnyák & Társa ügyvédi iroda több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik mind a peres, mind a peren kívüli jogérvényesítési és végrehajtási eljárásokban.
Különösen az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos jogsértések, a védjegybitorlási ügyek hatékony kezelése, valamint a tisztességtelen piaci magatartással, jellegbitorlási ügyekkel, üzleti titok megsértésével és szerzői jogokkal kapcsolatos jogviták adják specialitásunkat.
- Nem célunk a mindenáron való pereskedés. Előnyben részesítjük a tárgyalásos úton elért kompromisszumkötést, mediátori segítséget nyújtunk a jogvita mielőbbi megoldása érdekében.
- Külföldön indítandó jogi eljárásokhoz és végrehajtásokhoz segítünk a helyi képviselő kiválasztásában, közreműködünk az idegen nyelven történő kapcsolattartás során.
- Széleskörű szakmai tapasztalatunkra támaszkodva ügyvédi irodánk jogi tanácsadást nyújt know-how és domain ügyekben, illetve ezekhez kapcsolódóan vállaljuk licenc szerződések elkészítését, áttekintését.
Jellegbitorlás
A jellegbitorlás a tisztességtelen verseny elleni fellépés egyik leghatékonyabb eszköze. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 6. §-a szerint tilos terméket vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel (ideértve a csomagolást, megjelölést, eredetmegjelölést) vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni, továbbá tilos olyan nevet, árujelzőt, megjelölést használni, amelyről a versenytársat, annak termékét vagy szolgáltatását szokták felismerni.
A jellegbitorlás fennállása akkor valósul meg, ha fennállnak a következő feltételek:
- a felek versenytársak;
- az igényérvényesítő fél áruja vagy annak tulajdonsága ismert;
- az áruk összetéveszthetőek; és
- a jogosult nem adott engedélyt.
Jellegbitorlás jellemzően azokban az esetekben valósulhat meg, amikor a jogosult nem rendelkezik védjeggyel (vagy adott esetben formatervezési mintával), valamint akkor, ha iparjogvédelmi jogsértés (például védjegybitorlás) nem valósul meg. Tehát akkor sincs kizárva a jogérvényesítés lehetősége, ha nem rendelkezünk védjegyoltalommal, de termékünknek van a fogyasztó számára valamilyen jól felismerhető jellemzője, például neve, jellegzetes külsője vagy csomagolása, melyről azt és annak gyártóját vagy forgalmazóját fel szokták ismerni.
A versenytörvény alapján az érdekelt több jogkövetkezmény alkalmazását kérheti versenyfelügyeleti eljárásban, így különösen, de nem kizárólag a jogsértés megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását vagy kártérítés megfizetését a polgári jog szabályai szerint. Fontos kiemelni, hogy az igényérvényesítésre 6 hónapos határidő áll rendelkezésre.
A versenytörvényen túl a Büntető Törvénykönyv 419. §-a versenytárs utánzása néven bűncselekményként is nevesíti a fenti esetet.
Irodánk jellegbitorlási ügyekben széleskörű tapasztalattal rendelkezik, ügyfeleinket számos alkalommal képviseltük a megfelelő hatóságok és bíróságok előtti igényérvényesítéseik során.
Üzleti titokkal kapcsolatos jogérvényesítés
Üzleti titok az a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó titkos és emiatt vagyoni értékkel bíró tény, tájékoztatás, adat és az azokból készített összeállítás, amely titokban tartása érdekében a jogosult az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsítja. A jogosultnak joga van az üzleti titkának hasznosítására, mással való közlésére és nyilvánosságra hozatalára, valamint annak átruházására vagy más általi használatának engedélyezésére.
Az üzleti titok megsértése esetén a jogosult a jogsértés tényénél fogva követelheti a jogsértés bírósági megállapítása mellett – többek között – a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a jogsértő áru forgalmazásának, hasznosításának megtiltását, annak megsemmisítését, visszahívását vagy kivonását a forgalomból, a sérelem előtti állapot helyreállítását, a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését.
Az üzleti titok megsértésével kapcsolatos polgári peres eljárásokra speciális szabályok vonatkoznak, amelyek célja az, hogy az üzleti titkot további jogosulatlan személyek ne ismerjék meg az eljárás során. Az üzleti titok megsértésével összefüggésben indított perekben a törvényszékek rendelkeznek hatáskörrel.
Forduljon bizalommal jogi tanácsadóinkhoz!
